2014. október 5., vasárnap

2. rész „Örökre barátok”

Sziasztok! Tudom nagyon el tűntem, de már a suli első pár hete elég nehéz volt, ráadásul még a laptopom is elromlott.. :/ De sikeresen megjavították és mostantól megpróbálok újult erővel  neki vágni megint a dolgoknak. :) Viszont annak nagyon örülnék, ha jönne pár vélemény, hogy ti mit gondoltok. ;)
Jó olvasást! :)
Ölel titeket Melcsi A.M. :)

* Miley *
Apámnak hála nem sokkal a külön órák és a többi elkezdése után megkaptam az első tv szereplési lehetőségemet. Mivel apum mindig vigyázott ránk ő vállalta el a menedzseri feladatokat, ami azt jelenti, hogy ő lett attól a „fellépéstől” kezdve az én menedzserem. Én őszintén örültem neki legalább nem kellett egy új embert megismernem, aki attól kezdve dirigált volna nekem. Teljes mértékben megbízok apámban és tudom, hogy mindig csak a legjobbat akarja nekünk.
De vissza a szerepre. Apa sok híres embert ismer, akik ugyan úgy sok felkapott embert ismernek és egyikőjük egyszer hallott róla, hogy Disney csatorna szerkesztői keresnek egy tehetséges nagyjából velem egykorú lányt és ő rögtön rám gondolt. Így szólt apámnak, aki egy kis erőfeszítéssel meg tudott szervezni nekem egy találkozót ahol rögtön megkaptam a szerepet és mindenkitől csak azt hallgattam, hogy én erre a szerepre születtem. Bár még mindig nem tudtam mit kell csinálnom vagy akármi csak annyit árultak el, hogy én leszek a főszereplő, amitől egy kicsit megijedtem. Aztán kiderült, hogy az én drága apám is mellettem lesz végig a sorozatba. Jaj, igen el is felejtettem megemlíteni Hannah Montana lesz a címe az első filmsorozatomnak.
Mikor ez mind kiderült haza érve rögtön rohantam a legjobb barátnőmhöz Ariához elújságolni neki. De ő nagy bánatomra, ahogy megtudta ott hagyott nagyon szomorú voltam miatta, hisz ő volt a legjobb barátnőm. Hiába volt ott mellettem Aly és Cody nagyon messze voltak tőlem és nekem szükségem lett volna egy jó barátra, aki mindig mellettem tud lenni és fájt, hogy ott hagyott az, akivel még kicsi korunkban megfogadtuk:
„- Milz kérdezhetek valamit? – nézett rám félénken Aria.
- Igen persze. – mosolyogtam rá a homokozás közben.
- Ugye mi mindig egymás mellett maradunk és örökre barátok leszünk? – kérdezte és lélegzet visszafojtva várta a válaszom.
- Hát persze Aria. – öleltem meg.
- Kisujj eskü? – mosolyodott el.
- Rendben.
Összeakasztott a kisujjakkal mondtuk el egyszerre, hogy:
- Esküszöm, hogy örökre melletted leszek, és a barátod leszek.
Ezek után fojtattuk tovább a játékot, míg be nem esteledett és haza nem kellett mennünk.”
Nem tudom hány évesek lehettünk, de még mindig élénken emlékszem még arra a napra és valószínűleg erre is fogok. Mivel így évek múltán ma megszegte az esküjét, amibe én eddig még bele gondolni se mertem volna, nem hogy megtenni.
Haza érve a sírás kerülgetett főleg ez az emlék miatt és csak fel akartam szaladni a szobámba, de nem tehettem mivel anya épp nagyinknak mesélte a jó híreket. Ahogy meglátott oda jött hozzám és nagyitól való elköszönés után a kezembe adta a készüléket. Köszöntem neki és ő azonnal dicsérni kezdett. Már le kellett állítanom, mert túlzásnak éreztem a sok gratulációt.
Anyát még a csalódásom estéjén miután elköszöntem nagyitól és leraktam a telefont felhívtam a szobámba. Ott elmeséltem neki mindent.
- Figyelj én is jártam így még a karrierem elején és látod, itt vagyok.
- Van valami tanácsod, hogy mit csináljak anyu? - bújtam hozzá.
- Nagyon jól tudom, hogy fontos neked, de el kell engedned hisz ő döntött így és csak bánhatja. Ne szomorkodj miatta úgy is lesz még sok barátod főleg ez a sorozat miatt egy csomó új embert fogsz megismerni, meglátod. – ölelt meg – Ugye tudod, hogy mindenki büszke rád? Leginkább én. – nézett a szemembe.
- Igen persze csak bánt ez az egész. – húztam el a szám.
- Idővel minden jobb lesz, nekem elhiheted. Csak még meg kell szoknod az új dolgokat. Ne feledd, mi mindig melletted leszünk.
- Köszi, anya. Szeretlek. – adtam neki puszit.
- Én is téged kicsim. De most gyere vacsorázni. Elizabeth biztos már megterített és mindenki csak ránk vár.
Elizabeth a mi drága házvezetőnőnk. Anyuék mindig rá bíznak minket, ha valami fontos dolog közbe jön, és mi nem mehetünk. Nagyon szeretjük őt nekem már olyan, mint a második anyukám.
Az az este elég nyugisan telt, anya kitalálta nézzünk meg egy filmet közösen annak érdekében, hogy egy kicsit felvidítson, ami mit ne mondjak sikerült, mert jó volt végre együtt csinálni valamit. Bár én a közepe tájt sikerült elaludnom. Aztán csak arra emlékszem, ahogy apa ébresztget, mert már nagy vagyok, hogy felvigyen és ott se lett volna jó ötlet aludni, hisz nem volt valami kényelmes a nagy kanapénk.
Végül pár nap alatt már nagyinál is az egész szomszédság tudott rólam a barátaimat is bele értve. Így az ismerőseink körében bárkivel is beszéltem mindenki csak gratulált nekem, amit elég nehezen viseltem az elején a barátnőm nélkül, még mindig fáj viszont már napról napra egyre könnyebb egy kicsivel.
  Most megyünk az első forgatásra már minden le lett beszélve. Már csak oda kellett menjünk és tenni a dolgunkat. Én szó szerint majd elájultam annyira izgultam. Apa próbált nyugtatni, de nem igazán ment neki.
Oda érve mikor megláttam a díszletet már tényleg az ájulás határán voltam minden ott volt csak mi hiányoztunk. Kezdés előtt még tartottunk egy megbeszélést ahol megismerhettem a sorozatbeli barátaimat. Nagyon örültem mikor kiderült, hogy nem is lakunk olyan messze egymástól és egy lánnyal már az első pillanattól megtaláltuk a közös hangot. 
Emily Osmentnek hívják, és már most tudom, hogy nagyon jól ki fogunk jönni. 
Meg volt egy srác, aki egy igazi humor zsák komolyan mellette csak nevetni lehet. Mitchel Mussonak hívják és ő a másik nagyon jó barátom a sorozatban.
Apa emlegetett egy meglepetést nekem és mikor sorba mutatták be a stáb tagjait rá is jöttem mi az mármint ki az az egyik régi ismerős is szerepel velem együtt nem csak apu. Nem más mint Jason Earles, aki a sorozat beli testvéremet alakította. Számomra ez megkönnyebbülés volt ezért még jobban felengedtem és már nem is izgultam annyira. De az ismerkedés nem állt meg nála, Mithel és Emilynél ott volt még egy srác.
Moises Arias még egy vicces srác a mi kis csapatunkba. Ő az egész történet rossz fiúja, aki szeret mindenkit szívatni és ezért nem is szeretik annyira. De igazából ő is egy nagyon jó fej srác. Vele is elég jóba lettem. 
Őket megismerve szinte teljesen megnyugodtam így már a kamera előtt jól voltam és nem akartam percenként elájulni. A forgatás megkezdésével órákon át dolgoztunk aztán estefelé hulla fáradtan indultunk el apával haza.